Mások élete? A kötelező Covid-oltások a magyar, a német és az osztrák alkotmánybírósági döntések tükrében

Bár a Covid–19 elleni küzdelem során az államok világszerte számos alapjog-korlátozó intézkedést hoztak, védőoltások felvételére kötelezés egyik legmarkánsabb alapjogi beavatkozásnak minősült, felvetve – többek között egészségügyi önrendelkezés jog, egészséghez (testi épséghez) való munkához jog és világnézeti-lelkiismereti szabadság sérelmét. A tanulmány kötelező Covid-oltás tárgyában született magyar, német osztrák alkotmánybírósági határozatot tárgyalja, hangsúlyt két külföldi döntésre helyezve. határozatok alapos elemzése mellett másik alapvető célkitűzésünk három alkotmánybíróság érvelésének összevetése, arra keresve választ, hogy egyes testületek milyen okfejtés mentén látták igazolhatónak oltások által okozott alapjogkorlátozást. Amint látni fogjuk, határozatában elvégzett szükségességi-arányossági teszt meglehetősen sematikusnak tűnik, mind határozatokhoz képest elnagyoltnak, kevésbé módszeresnek tekinthető. Ehhez határozat „végletet” képviseli, ugyanis tesztet megítélésünk szerint rendkívül precíz módon, részletesen, vizsgálati szempontokat világosan elhatárolva végezte el. Ezek alapján elsősorban magyar döntések vethetőek össze, rámutatva, szükségesség kérdéshez eltérő módon közelített testület, míg arányosság vizsgálatánál hasonló szempontokra alapították érvelésüket. tanulmányból is kitűnik, osztrák, de főleg határozatban jóval nagyobb kapott némileg leegyszerűsítve mások életére történő hivatkozás, azaz problémakör társadalmi dimenziója, mint hazai döntésben.